Erről azért írok, mert hihetetlen, hogy csomó férj néha úgy viselkedik, mintha +1 gyerek lenne a családban. Miközben az anyuka próbál megfelelni csomó mindennek: Jó anya, jó feleség, szép nő stb., addig kedves férj folyton valami olyanon kombózik amitől totálisan felmegy a pumpa.
Amikor az ember otthonra "kényszerül" akaratlanul is változik és kénytelen elfogadni bizonyos dolgokat, kénytelen belenyugodni bizonyos helyzetekbe amiken nem tud változtatni. Mint pl.: ha sír a gyerek nyugodtan meg kell nyugtatni. Ha felidegesítik akkor nincs kin kiereszteni. És akkor jön a drága férj és nem érti hogy miért változott meg az ember. Mert már nem tehet amit akar, mert már csomó minden olyanon jár az esze, amin eddig nem.
Amíg a másik focizik, dolgozik és az életének 70% olyan maradt amilyen volt, addig a miénk kb 10-20%-ban változatlan, és ebbe beleszámít az alvási idő is.
Mit tegyen az ember tehát, hogy mindenkit boldoggá tegyen? Miben változtasson? Változtasson egyáltalán. Miért van szükség még egy "gyerekre"? Miért nem tud ő is felnőtt lenni?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.